2012. július 9., hétfő

A magányhoz

Mint egy herkás, kinek ma csak
Methadon jutott, világmegváltó
terveid, ha dugába dőlni látszanak,
te egy céltalan dugásba dugod.
Elrejtenéd magadat a tükörképed
elől, csak az a baj, hogy nem tudod.
A Nap, egy csillag, de ráégett
a kátrány, meg a viasz, mikor
kipufogó gázaddal  lefokoztad
szeretetből fogant rímeim,
így már csak gyógyszerek a híveim.

-Hogy vulgáris lettem, lehet, hogy igaz,
ez történik, ha túl olcsó a vigasz.
Én többé magam nem temetem,
én többé magam nem veretem. -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése